A saját kultúra globális terjesztésének fontosságát a koreai kormány felismerte és támogatja. A koreaiak számára egy ország fejlettségének fokmérője lett általánosan a kulturális-művészeti élet és az előállított produkciók színvonala és nemzetközi ismertsége, elismertsége. Ebben a közegben kiemelkedően fontos a magyar kultúra és művészet legszínvonalasabb képviselőinek helyi bemutatása.


Kulturális kapcsolataink szempontjából jelentős fejlemény volt, hogy kulturális miniszterünk 2004-ben először adományozott Pro Cultura Hungarica kitüntetést koreai személyeknek. Eddig öten részesültek ebben az elismerésben: Hwang Yun-ha zongoraművész, a Koreai Liszt Társaság elnöke, Park Soo-young, a Hankuk Idegennyelvi Egyetem professzora, a magyar tanszék megalapítója, Park Jae-Sang a Koreai Kodály Társaság elnöke, Cho Hong-Ky, a Társaság ügyvezetője, valamint Eom Chong-seok nagykövet úr, aki az ELTE koreanisztikai tanszékének megnyitása során szerzett kiemelkedő érdemeket.


Évente egy-két alkalommal sor kerül magyar szimfonikus zenekarok vendégszereplésére. 2000-ben a Győri, 2001-ben a Pécsi, 2002-ben pedig a Debreceni Filharmonikus Zenekar turnézott Koreában. Az impresszáriós alapon történő vendégszereplés bővítését akadályozza, hogy a potenciális szponzori kör meglehetősen szűk és mindenekelőtt a koreai művészek külföldön történő fellépését támogatja. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években is több alkalommal lépett fel koreai folklór-együttes Budapesten, valamint a szöuli Universal Ballet közel száztagú tánccsoportja két alkalommal (1999, 2000) is vendégszerepelt Magyarországon. 2009-ben Koreában lépett fel az LFZA Szimfonikus Zenekara, 2010-ben pedig nagysikerű koncertet adott Szöulban a Budapest Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével. 2012-ben Eötvös Péter karmestert köszönthette a koreai közönség, 2014-ben pedig Suwonban vendégszerepelt Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok.   


Dél-Koreában nagy népszerűségnek örvend a klasszikus zene, jól ismerik és nagyra becsülik a világhírű magyar zeneszerzőket, zenepedagógusokat és előadóművészeket. A koreai Kodály Társaság a koncertek mellett számos szimpóziumot és előadássorozatot tart, míg a Koreai Liszt Társaság évente több alkalommal rendez Liszt-műveket bemutató hangversenyt. 2009 óta minden évben nagy sikernek örvend a nemzetközi Koreai Liszt Zongoraverseny. 2011-ben Szöulban a Liszt évforduló alkalmából rendezett Krisztus Oratórium előadás volt az egyetlen Európán kívüli koncert. 2013 márciusában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szenátusa Tiszteletbeli Támogató (Honorary Patron) díszoklevelet adományozott Hwang Yunha professzornak, a dél-koreai Liszt Társaság elnökének.

2010-2011-ben számos híres magyar művész koncertezett Koreában, többek között Jandó Jenő, Schiff András, Falvay Sándor és Hauser Adrienn zongoraművészek, valamint Lendvay József hegedűművész. 2012-ben Koreában vendégszerepelt a Budapest Saxophone Quartett, koncertet adott Ciffra György és Kemenes András zongoraművész, a táncművészek közül Bata Rita és Fehér Ferenc többször is fellépett mozgás- és táncművészeti fesztiválokon. 2013 tavaszán és nyarán ismét kiemelkedő magyar művészeket és előadókat köszönthetett a szöuli közönség - Puskás Rodrigo koncertszólista, Fehér Ernő zongoraművész, Balázs János zongoraművész, Szalai Gypsy Band, Jandó Jenő zongoraművész.


2010 őszén a Szöuli Nemzetközi Színházfesztivál kiemelt vendégeként a Vígszínház Eszenyi Enikő által rendezett Othello című darabja aratott nagy sikert, 2011-ben pedig a Kolozsvári Magyar Színház által előadott, Tompa Gábor rendezte „III. Richárd” került Szöulban bemutatásra. Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum részt vett a 2012. évi szöuli előadóművészeti vásáron. 2013-ban Tompa Gábor sikerrel tért vissza a Seoul Art Center színpadára a „Danton Halála” című darab rendezésével.


2009 novemberében a Korea Foundation támogatásával Magyar Filmfesztivál került megrendezésre Koreában. 2011-ben mutatták be Mundroczó Kornél „Frankenstein Project” című alkotását, a 13. International Women’s Film Festival-on pedig Szederkényi Bella „Orsolya” című rajzfilmjét. Simonyi Balázs „Finale” című kisfilmje ugyanebben az évben közönségdíjat nyert az Asiana Nemzetközi Filmfesztiválon. 2012 évben kiemelkedő esemény volt a kecskeméti animációs filmstúdió rajzfilmjeinek szöuli fesztivál keretében történt bemutatása, valamint Koreában soha nem vetített művészfilmeket (Szerelem, Szindbád, Egymásra nézve) is láthatott a koreai közönség. A 2013. évi 8. Szöuli Cinematheque Friends Filmfesztiválon ismét bemutatásra kerültek magyar filmek Makk Károly és Huszárik Zoltán alkotóktól, Vácz Péter „Nyuszi és őz” című alkotása pedig elnyerte a PISAF 2013 fődíját és közönségdíját.


Tehetséges magyar képző- és iparművészek hosszú évek óta jelen vannak a nemzetközi alkotótáborokban és számos kiállítást is rendeztek Koreában. Moholy-Nagy László alkotásai 2005, 2007 és 2010 évben is megjelentek a Seoul Arts Centerben megrendezésre került Design Korea kiállításon. A Mosan Art Múzeum és Szoborpark által szervezett nemzetközi alkotóműhely vendége 2012-ben Baráz Tamás szobrszászművész, 2013-ban pedig Gesztelyi Nagy Zsuzsanna festőművész és Böszörményi István szobrászművész volt. 2014 áprilisában a Faur Zsófi Galéria képviseletében először vett részt magyar kiállító a Busan Art Show vásáron. 2014 augusztusában a szöuli Capital Galéria ad otthont a Koncz Galéria „Magyar-Koreai Híd” című kiállításának, melynek keretében kortárs magyar és koreai alkotókkal ismerkedhet meg a közönség.


2013 decemberében a Szöuli Nemzeti Palotamúzeum adott otthont a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szöuli Nemzeti Palotamúzeum által közösen rendezett „A magyar arisztokrácia tündöklő élete a 17-19. századi Habsburg-uralom alatt” című kiállításnak, melyre a Magyar Nemzeti Múzeum 190 darab műtárgyat bocsátott a kiállító Szöuli Nemzeti Palotamúzeum részére, köztük a Szent Korona másolatát, Erzsébet királynét ábrázoló festményeket, értékes ékszereket, fegyvereket és képzőművészeti alkotásokat. A kiállítás anyaga a Keimyung Egyetem alapításának 60. évfordulója alkalmából  2014 áprilisában két hónapra Daegu városba költözött.

2014. május 1-én Koreában első alkalommal került bemutatásra a cimbalom, a hangszert a KNUA Symphony Orchestra kíséretében Herencsár Viktória művésznő, a Cimbalom Világszövetség elnöke szólaltatta meg.  A koncertet kezdeményező Magyar-Koreai Társaság a cimbalmot a KNUA-nak adományozta, hozzájárulva a kétoldalú kulturális kapcsolatok további erősítéséhez.


A Hankuk Egyetemen (HUFS), Jonginban 1998 óta magyar tanszék működik, ahol jelenleg kettő magyar lektor segíti az oktatást. 2005 tavaszán az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szöuli Tanárképző Egyetem együttműködési megállapodást írt alá. 2007 szeptemberétől Gocshangban a Debreceni Egyetem támogatásával Orvosi Kampus működik. A daegui Keimyung Egyetem Liszt Intézete 2009-ben kezdte meg működését, a koreai felsőoktatási intézmények között elsőként felvállalva a világszerte elismert Kodály módszer tanítását és népszerűsítését a budapesti Zeneakadémia tanárainak támogatásával.


A magyar és koreai felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatrendszer viszonylag széles körben kiépült, élő diákcsere programok működnek, mintegy 250 koreai fiatal tanul magyar egyetemeken. A Chung Ang University 2012-ben írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a PTE Művészeti Karával. A Budapesti Gazdsági Főiskola 2013 októberében írt alá együttműködési megállapodást a dél-koreai Gyeongju Egyetemmel, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig 2014-ben írt alá együttműködési megállapodást a Keimyung Egyetemmel.


A nagykövetség 2010-2013 között minden alkalommal részt vett az évente megrendezésre kerülő Study and Research in Europe oktatási kiállításon, mely az európai felsőoktatási intézmények továbbtanulási és ösztöndíj lehetőségeit népszerűsíti. Az ázsiai és csendes-óceáni térség legfontosabb oktatási vásárán (APAIE) 2014 márciusában a magyar kiállítási standon tíz magyar felsőoktatási intézmény képviselte hazánkat (SOTE, ELTE, BGF, Pécsi TE, Szegedi TE, Kaposvári Egyetem, Miskolci Egyetem, Szent István Egyetem, BME, Eötvös József Főiskola).


2014. április 29-én a szöuli magyar nagykövetség és a Hankuk University of Foreign Studies (HUFS) Magyar Tanszékének együttműködésében tudományos konferencia került megrendezésre a diplomáciai kapcsolatfelvétel 25. évfordulója alkalmából.


Tudományos és technológiai kapcsolatok


A politikai konzultációk és a gazdasági kapcsolatok bővülése mellett a műszaki-tudományos együttműködés területén is folyamatos az együttműködés. A két ország kormánya 1989-ben, röviddel a diplomáciai kapcsolatok felvételét követően Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt kötött. TéT Kormányközi Vegyesbizottság jött létre, melynek üléseit kétévente tartják. A konkrét, közös kutatási projektek támogatása kétéves munkatervek keretében zajlik.


A két kormány 1992 márciusában Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központot (HKTCC) hozott létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén. Ennek támogatására 1993-ban közös, Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központ Alapítvány (http://www.hktcc.bme.hu/) kezdte meg működését. A kuratóriumban az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a BME, illetve a koreai Tudományos és Technológiaügyi Minisztérium (MOST), a Koreai Anyagi Tudományok Intézete (KIMS), és a Koreai Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködési Alapítvány (KICOS) képviselője vesz részt.


A Magyar-Dél-Koreai Műszaki Együttműködési Központ önálló kutatási tevékenységet nem folytat, ugyanakkor számos tudománypolitikai, illetve konkrét tudományterületet érintő konferenciát szervez, melyekre magyar és koreai résztvevőkön kívül, más közép- és kelet-európai országok kutatói, szakemberei is meghívást kapnak. A 2005. január 25-26-án megrendezésre került konferencián 27 dél-koreai szakember, kutató és egyetemi oktató vett részt. 2006-ban három konferenciát rendeztek: „Plant Genomic” – március 8., Budapest; „Extra High Voltage Technology” – május 22-28., Dél-Korea; Energy Saving Methods – október 10-11., Budapest.


A Központ másik fontos feladata a "match-making", azaz jövőbeni közös kutatási projektek partnereinek felkutatása. Mindennek köszönhetően ma már számos magyar akadémiai és egyetemi kutatóintézet rendelkezik dél-koreai kapcsolattal – a koreai alapkutatások központja (KRCFS) és az MTA 5 közös kutatólabort működtet Budapesten.



Fontosabb kulturális egyezmények

A diplomáciai kapcsolatok felvételét követően röviddel a két ország kormánya Kulturális és Oktatási Kormányközi Megállapodást kötött Szöulban 1989-ben, amelynek keretén belül kétéves munkatervek határozták meg az együttműködés konkrét formáit.
 
Martonyi János külügyminiszter és NAM Gwan-Pyo a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete 2013. április 9-én aláírta az úgynevezett „Working Holiday Program” Egyezményt, amely a tanulmányi vagy üdülési céllal Magyarországról Dél-Koreába, vagy Dél-Koreából Magyarországra utazó fiatalok rövid távú munkavállalását teszi lehetővé. Az Egyezmény keretében évente 100-100, 18 és 30 év közötti fiatal juthat olyan lehetőséghez, amely révén a másik országban folytatott tanulmányaik során kedvezményesen vállalhatnak munkát. Az Egyezmény 2013-ban lépett életbe, jelentősen hozzájárulva Magyarország és a Koreai Köztársaság turisztikai, kulturális és oktatási területen folyó együttműködésének további fejlesztéséhez.