A rendszerváltást követően Magyarország a „volt szocialista blokk” országai közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Állandó diplomáciai képviseletünket 1989. február 1-én nyitottuk meg Szöulban. A lépést hamarosan más közép-kelet-európai országok, illetve Korea olyan jelentős partnerei, mint Kína és Oroszország is követték.  

A magyar-koreai gazdasági együttműködés az államközi kapcsolatok normalizálását követően gyorsütemű fejlődésnek indult. Az elmúlt két évtized során Korea és Magyarország szoros baráti kapcsolatokat épített ki a legkülönbözőbb területeken, beleértve a politikai, gazdasági és kulturális együttműködést. A két nép számos közös vonással rendelkezik a kultúrájuk, történelmük és a nyelvük tekintetében, ami még szorosabbá tette kapcsolataikat.  

A diplomáciai kapcsolatok megteremtették a lehetőséget egy sor fontos kétoldalú egyezmény megkötéséhez, melyek közül – a gazdasági kapcsolatokat illetően – a kereskedelmi megállapodás, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény és a beruházás-védelmi megállapodás bír különös jelentőséggel. EU tagságunkat követően, 2005-ben a kereskedelmi megállapodás helyébe egy új típusú, EU konform gazdasági együttműködési megállapodás lépett, majd nem sokkal ezt követően aláírásra került a két ország közötti TB-megállapodás, melynek egyik kiemelt célja a további koreai tőkebefektetések ösztönzése Magyarországon.  

A két ország közti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikus fejlődést mutattak, melynek eredményeként mára Korea Magyarország kiemelt gazdasági partnerévé vált az ázsiai térségben. Míg a nyolcvanas években az éves kereskedelmi forgalom nem érte el az 5 M USD-t, addig az európai gazdasági válság ellenére 2014-ben már 2 milliárd USD közelébe emelkedett. A koreai export túlnyomó többsége nem fogyasztási cikk, hanem alkatrész beszállítás, hozzájárulva a magyar gazdaság bővüléséhez. A kereskedelmi mérleg állandósult és jelentős koreai többletet mutat.  

A magyar kivitel legfontosabb tételei közé tartoznak, az autók, élelmiszerek (legnagyobb tétel a sertéshús és a kukorica), autóalkatrészek, elektronikai részegységek, vegyi és gyógyszeripari termékek, gépek és különféle fogyasztási cikkek. A kereskedelmi kapcsolataink bővítéséhez további kihasználatlan lehetőségek állnak rendelkezésre. Rövid távon jó kilátások vannak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, gyógyszerek, beleértve az állatgyógyszereket, vegyi anyagok, mint a finomvegyszerek, orvosi és laboratóriumi eszközök, gépek, elektronikai alkatrészek, gépjármű részegységek kivitelének fokozására és a magyar bor, valamint egy sor fogyasztási cikk bevezetésére.


Középtávon a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar és koreai vállalatok, illetve intézmények közti együttműködés szorosabbá tétele az IT szektor, a biotechnológia, a logisztika, a kutatás-fejlesztés és ehhez kapcsolódó ágazatok terén.  

A kereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében új perspektívát jelent a 2011-ben életbe lépett aláírt EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás, mely lebontotta az EU vámok 99-%-át, illetve a koreai vámok 96 %-át. Az EU esetében ez az első új generációs FTA megállapodás, melyet az ázsiai országok közül elsőként Dél-Koreával kötött meg. A megállapodás jelentősége, hogy a vámcsökkentés mellett egy sor nem vám jellegű akadályt is felszámol.  

A befektetési kapcsolatok fejlesztésének kiemelt jelentősége van a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítésében. Már a kezdetektől fogva Magyarország kedvelt célországa volt a koreai befektetéseknek. 2005-ig a legnagyobb befektető a Samsung csoport volt. A több magyarországi telephellyel rendelkező cégcsoport által gyártott TV készülékeket egész Európában forgalmazzák.2006-ban Korea legnagyobb gumigyártó cége, a Hankook Tire mintegy 600 M USD beruházást valósított meg Dunaújvárosban, melyet azóta közel 1 Mrd USD-re bővített. A Magyarországon megtelepedett koreai cégek száma mára megközelíti a 40-et, a Koreából érkezett közvetlen külföldi befektetések volumene meghaladja az 1,8 Mrd USD-t.
 
Turizmus  

A legfrissebb statisztikák szerint Magyarország egyre népszerűbb célország a régióban a koreai turisták körében széleskörű turisztikai lehetőségeket kínálva, beleértve a jó borokat, a koreai ízléshez közelálló kiváló konyhát, lovaglást, golfozást, kulturális eseményeket, mint pl. a zenei fesztiválokat, gyógyfürdőket, történelmi emlékhelyeket és természeti szépségeket.
2013-ban a Koreából történt beutazások száma elérte az 50 ezret, azonban csak alig 70 ezer vendégéjszakát töltöttek hazánkban a koreai turisták, ami mutatja, hogy sok lehetőség marad kihasználatlanul ezen a téren.


A magyar-dél-koreai kereskedelmi forgalom alakulása koreai adatok alapján:  

Magyar export (USD):
2012: 474 902
2011: 471 009
2010: 400 895
2009: 304 388
2008: 361 429
2007: 257 704
2006: 228 563
2005: 150 926
2004: 123 261
2003: 86 736
2002: 105 313
2001: 99 249
2000: 107 102
1999: 65 264
1998: 35 844
1997: 54 159
1996: 26 903
1995: 21 000
1994: 22 925
1993: 19 358
1992: 28 822
1991: 37 683
1990: 23 139  


Koreai export (USD):
2012: 1 157 487
2011: 1 475 562
2010: 2 385 415
2009: 1 704 374
2008: 1 512 739
2007: 1 889 667
2006: 1 200 797
2005: 1 099 235
2004: 807 415
2003: 661 345
2002: 363 524
2001: 228 230
2000: 180 063
1999: 158 781
1998: 184 308
1997: 176 435
1996: 184 219
1995: 168 560
1994: 102 156
1993: 83 047
1992: 62 179
1991: 84 675
1990: 89 976